A német nők és férfiak helyzete

A civileknél, illetve a közigazgatási szervezeteknél tett látogatások során sok mindent sikerült megtudnunk a németországi nők társadalmi helyzetéről, történetéről is.

Egy kis kronológia:

1903: Bajorországban a nők mehetnek egyetemre
1918: Női választójog
1949: Az alkotmány garantálja az egyenlő jogokat
1957: 1. egyenjogúsági törvény (Nyugat-Németországban)
1960-as évek: nőmozgalom, fő témái: abortuszhoz kapcsolódó jogok, teret adni a nőknek
1980-as évek: mozgalom intézményesedése, civil szervezetek létrejötte, a kormányzati intézményrendszer megteremtése
1990: Németország egyesítése után a keleti blokk női jogait terjesztették ki a teljes női lakosságra, ez a volt nyugat-európai nőknek bizonyos téren előrelépés volt.
1992: nem büntetik a 12. hétig az abortuszt (a 12. héttől büntetendő, és ezelőtt teljesen az volt)
1994: alkotmány-kiegészítés: az állam tevőlegesen hozzájárul az esélyegyenlőséghez
1994 után: újabb törvényi szabályozások - pl. részmunkaidő rendezése, szülői szabadság, munkahelyi zaklatás tiltása és büntetése
1999: a gender mainstreaming országos szintű megvalósításának kötelezővé tétele
2002: a gender mainstreaming tartományi szintű megvalósítása Bajorországban is
Mindez a gyakorlatban: pilot projektek a minisztériumokban, amelyek megvizsgálják, hogy az adott intézmény saját szervezeti működésében, illetve az adott szakterületén hogyan tudja a nemek egyenlősége szempontot érvényesíteni. A törvényalkotáshoz gender mainstreaming irányelveket fogalmaznak meg. A fővárosban Gender Kompetenz Zentrum segíti a kormányzatot tanácsadással, tréninggel. Ugyanakkor ez csupán 5 fővel működik, és lehetséges, hogy idén bezár.

Társadalmi helyzet

Németországban jelenleg a várható életkor nőknél 82, férfiaknál 77 év.
A nők foglalkoztatottsága alacsonyabb a férfiakénál, részmunkaidőben dolgozik a nők 45%-a. Dél-Németországban kiemelkedően jó a gazdasági helyzet, magasabb a női munkavállalói arány, de 47%-uk itt is részmunkaidőben dolgozik. A válság megfordította a helyzetet: a korábban biztos, "férfiasabb" szakmákból a legtöbb elbocsátás, így gyakran a nő tartja el a családot. A felsővezetők 5,5%-a nő, a középvezetőknek 26%-a.
A két nem közötti keresetkülönbség átlag 23%. A nyugdíjban ez a különbség már sokkal nagyobb: 490 euró a női átlagnyugdíj, 900 euró a férfi. Az időskori szegénység nagy probléma, a 65 feletti nőknek 70%-a kap valamilyen szociális segélyt (a nyugdíjkorhatár: 67 év).
Az egyetemi hallgatók 53,8%-a nő, az egyetemi professzoroknak 12%-a nő. A szakképzésben a nők 60%-a a nőies szakmákat választja, a műszaki szakmákban csak 14% a nők aránya.
A gyerekszabadság és arra nyújtott támogatás (mint nálunk a gyed) 1 évig tart, a fizetés 80%-a, de maximum 2500 euró, plusz 2 hónap jár a másik szülőnek (főleg apa), ami az 1 év alatt, párhuzamosan is kivehető. Ezt az apák 23%-a kihasználja, ugyanakkor a 12 hónapot kivevő férfiak aránya még mindig 5% alatt van, ugyanakkor bár Bajorországot konzervatívnak tartják, mégis a legtöbb férfi itt megy gyerekszabadságra.